International Seismological Centre (ISC)
rn
Az ISC (International Seismological Centre – Nemzetközi Szeizmológiai Központ) egy független, nemzetközi szervezet, amely globális földrengés-adatokat gyűjt, egységesít és dolgoz fel. Székhelye az Egyesült Királyságban található, és több mint 100 ország szeizmológiai intézményeivel működik együtt. Az ISC legfontosabb terméke az ISC Bulletin, amely a világ minden tájáról beérkező földrengésmegfigyeléseket tartalmazza, beleértve az események idejét, helyét, magnitúdóját, valamint a különböző hálózatok által mért szeizmikus fázisokat.
rn
Magyarország szeizmológiai adatszolgáltatóként aktív tagja az ISC-nek. A HUN-REN FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium működteti a Magyar Nemzeti Szeizmológiai Hálózatot, amely az ország területén és környezetében regisztrált földrengésekről gyűjt adatokat. Az obszervatórium ezeket az adatokat rendszeresen továbbítja az ISC-nek, ezzel hozzájárulva a globális földrengés-adatbázis pontosságához és teljességéhez.
rn
Ez a nemzetközi adatmegosztás elengedhetetlen a földrengéskutatás, a globális szeizmicitási modellek, valamint a nemzetközi tudományos együttműködés szempontjából.
rn
rn
AlpArray projekt – nemzetközi együttműködés a Föld mélyének feltérképezésére
rn
Az AlpArray egy nagyszabású, nemzetközi szeizmológiai kutatási projekt, amelynek célja a Kárpátok, Alpok, Dinaridák és Appenninek térségének mély geológiai szerkezetének feltérképezése. A projekt célkitűzései között szerepel a hegységképződés (orogenezis), a lemeztektonikai folyamatok, a földköpeny áramlásai és a földrengésveszély közötti összefüggések jobb megértése.
rn
A kutatás középpontjában a földkéreg és a felső köpeny szerkezetének nagyfelbontású leképezése áll, mintegy 300 km mélységig. A projekt során vizsgálatra kerültek a lesüllyedt litoszféralemez-töredékek (slabok), a litoszféra anomáliái, valamint az aljzati szerkezetek és a felszíni deformációk – például a földrengések és vetőrendszerek – közötti kapcsolatok. Az AlpArray célja az is, hogy a szeizmicitás részletesebb feltárásával pontosabb földrengés-veszélyeztetettségi becslések szülessenek.
rn
A projekt keretében mintegy 600 szeizmikus állomás került lefedésre Európa-szerte, ezek közül körülbelül 320 volt állandó, míg hozzávetőleg 280 ideiglenes telepítésű. Az állomások átlagosan 40–60 km-es távolságban kerültek elhelyezésre egymástól, a lehető legjobb regionális lefedettség eléréséhez. A teljes hálózat működése 2016. január 1-jén kezdődött, és az állomások többsége legalább 2–3 éven keresztül adatgyűjtést végzett.
rn
Magyarország aktívan részt vett az AlpArray projektben. A hazai koordinációt a HUN-REN FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium látta el. A magyar részvétel keretében integrálásra került a körülbelül 15 állomásból álló állandó nemzeti szeizmológiai hálózat, valamint 11 ideiglenes szeizmikus állomás került telepítésre, elsősorban Nyugat-Magyarország területén. A telepítések 2015 decemberében kezdődtek, és 2016 júliusáig lezajlottak. Az állomások ezt követően 3–4 éven keresztül üzemeltek, valós idejű adatátvitellel.
rn
A magyar ideiglenes állomások Guralp CMG-3T típusú, 120 másodperces szeizmométerekkel és DM24 típusú adatrögzítőkkel kerültek felszerelésre, a távfelügyeletet mobilhálózaton keresztül biztosították. Az állomások közül több – például A271A–A273A – a svájci SINERGIA alap támogatásával került telepítésre. Az adatok archiválásra kerültek a hazai adatközpontban, valamint elérhetővé váltak az EIDA (European Integrated Data Archive) rendszerén keresztül a nemzetközi kutatói közösség számára is.
rn
Az AlpArray projekt jelentősen hozzájárult a közép-európai térség szeizmikus és geodinamikai folyamatainak részletesebb megértéséhez, valamint elősegítette a nemzetközi tudományos együttműködések erősödését a Föld mélyének kutatásában.
rn
rn
Az AlpArray projekt ideiglenes (Temporary) és állandó (Permanent) állomásai a kutatási területen
rn
rn
AdriaArray projekt – Sűrű szeizmikus hálózat a Kárpát–Adriai régió mélyének feltérképezésére
rn
Az AdriaArray egy nagyszabású, nemzetközi szeizmológiai kutatási projekt, amely az Adriai-lemez és a hozzá kapcsolódó európai, mediterrán és balkáni régiók mély földtani szerkezetének vizsgálatát tűzte ki célul. A program az Adriai-lemez mozgását, belső szerkezetét és annak hatását a környező kéreg- és köpenyszerkezetekre igyekszik feltérképezni, különös tekintettel az aktív tektonikai zónákra, vetőrendszerekre és a földrengések forrásmechanizmusaira.
rn
A projekt egyik fő célja a Föld mélyének – különösen a kéreg és a felső köpeny – nagyfelbontású leképezése. Vizsgálat tárgyát képezi a lemezalábukás (szubdukció), a kéregszintű elvékonyodás és vastagodás, valamint a vertikális és horizontális deformációk pontos azonosítása. A földtani folyamatok jobb megértésétől azt is várják, hogy előrelépés történjen a földrengésveszély becslésében és a szeizmicitási térképek finomításában.
rn
Az AdriaArray Európa eddigi egyik legkiterjedtebb passzív szeizmológiai hálózata, amelyben több mint 30 ország és 60 kutatóintézet vesz részt. A projekt hivatalosan 2022. május 19-én indult, ekkor alakult meg az AdriaArray Seismology Group nevű nemzetközi irányító testület. A hálózat a földrengések természetes forrásait felhasználva dolgozik, és az adatok összegyűjtése, megosztása a FAIR (Findable, Accessible, Interoperable, Reusable) elvek mentén történik, az EPOS és ORFEUS adatarchívumokon keresztül.
rn
Magyarország aktívan részt vesz a projektben. A hazai kutatásokat és állomástelepítéseket a HUN-REN FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium koordinálja. Az AdriaArray keretében 32 ideiglenes széles sávú szeizmikus állomás került telepítésre Magyarország területén, elsősorban a Dunántúl és a Duna–Tisza köze térségében. Ezek az állomások modern, nagy érzékenységű műszerekkel (pl. Guralp CMG-3T és ekvivalens típusokkal) lettek felszerelve, amelyek alkalmasak a legkisebb mikroszeizmikus mozgások detektálására is. A meglévő 15 állandó magyarországi szeizmológiai állomással együtt így összesen 47 mérőállomás szolgáltat adatokat a projekt céljaira hazánkban.
rn
Az ideiglenes állomások telepítése 2022-ben kezdődött, és több éven át tartó működésre tervezték őket. Az általuk rögzített adatok valós időben vagy rendszeres letöltéssel jutnak el a feldolgozó központokba, és az európai adatarchívumokon keresztül elérhetővé válnak a nemzetközi kutatói közösség számára is.
rn
Az AdriaArray projekt hozzájárul a Kárpát–Balkán–Adria térség mély geodinamikai folyamatainak pontosabb megértéséhez, valamint elősegíti a földtudományi együttműködést és adatmegosztást egész Európában. A projekt különösen fontos szerepet tölt be a szeizmikus veszélyforrások feltérképezésében, a földrengéskockázat jobb becslésében, és hozzájárul a régió hosszú távú geodinamikai modelljeinek finomításához.
rn
rn
rn
CEEIN – Közép- és Kelet-európai Infrasound Hálózat
rn
A CEEIN (Central and Eastern European Infrasound Network) egy 2018-ban létrehozott nemzetközi együttműködés, amelynek célja az infrahang-monitoring fejlesztése Közép- és Kelet-Európában. A hálózat célja, hogy kiegészítse és megerősítse a már meglévő európai mérőhálózatokat, különös tekintettel a földrajzilag kevésbé lefedett délkelet-európai régiókra. A CEEIN alapító tagjai között szerepel az osztrák ZAMG, a cseh CAS IAP, a román NIEP, valamint a magyarországi HUN-REN FI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium. A hálózathoz 2019-ben csatlakozott az ukrán Nemzeti Űrmegfigyelő Központ is.
rn
A CEEIN fő célkitűzése az infrahang-alapú eseményészlelés és helymeghatározás pontosságának javítása. A rendszer kiemelten alkalmas olyan természetes és mesterséges eredetű események detektálására és azonosítására, mint például a bányarobbantások, viharok, vulkánkitörések, meteorrobbanások (bolidák) vagy akár távoli tengeri események, pl. a szökőárok.
rn
Magyarország aktívan részt vesz a CEEIN munkájában: a HUN-REN FI nem csak alapító tagként van jelen, hanem több hazai mérőállomás is csatlakozott a hálózathoz. Összesen hat mikrobarográf állomás került bevonásra, amelyek közül a legismertebb és legfontosabb a Piszkés-tetőn található négycsatornás infrasound array. Ez az állomás 2017-ben létesült, és azóta is megbízhatóan működik, együttműködésben a helyszínen működő szeizmikus állomással. Az ilyen típusú összevont mérési rendszerek különösen hatékonyak a robbanásos és természetes eredetű szeizmikus események megkülönböztetésében.
rn
A CEEIN hálózat adatai valós időben elérhetők az európai EIDA adatarchívumon, valamint a ceein.eu hivatalos oldalon keresztül. A hálózat eddigi működése során több ezer eseményt észleltek és dokumentáltak, a Piszkés-tetői állomás például rendszeresen rögzít bolidákat, viharrendszereket vagy regionális robbantásokat, amelyek egy része más megfigyelésekkel is visszaigazolható.
rn
Összességében a CEEIN jelentős előrelépést jelent az infrahang-alapú megfigyelések területén, és a magyar részvétel révén hazánk is fontos szereplője ennek a nemzetközi tudományos együttműködésnek.
rn
